A cégek paraszti ökonómiája – Zen Market

A cégek paraszti ökonómiája

Paraszti ökonómiának nevezzük azt a fájdalmas gazdálkodási stratégiát, ami a preindusztriális korszak agrártársadalmait jellemezte. Ezt a növekedés nélküli merev világot ma mégsem az agráriumban kell keresnünk, hanem a városok rosszul szervezett, tőkeszegény kis- és középvállalkozásai között. 

Az ősi családi parasztgazdaság első alapvetése az, hogy minden családtag dolgozik, hiszen nincs más, és minden kézre szükség van. Ebből adódik, hogy bárki elláthat bármilyen munkafeladatot, és a munkára fordított idő nem számít költségnek, hiszen senkinek sincs más fontos teendője.

Mivel az idő nem költség,  a paraszti ökonómia munkára cseréli az összes lehetséges költséget. A rengeteg munka és takarékoskodás ellenére a paraszti birtokok nem igazán változtak. Egy élet munkájával néha lehetett 40 holdból 80-at csinálni, hogy aztán az idős parasztról a fiaira szállva újra két 40 holdas birtok legyen. A paraszti ökonómia remek stratégia arra, hogy rossz körülmények között életben maradjunk, de növekedés vagy változás nem születik belőle.

Jean-François Millet l’Angelus című festménye

Paraszti ökonómia a XXI. században

Az agrárium rengeteget fejlődött, a paraszti ökonómiát megteremtő szűkösség már a múlté. Bizonyos cégeknél mégis  virágzik az efféle gondolkodás, pedig a vezető, aki kikényszeríti, már egyáltalán nem úgy él, mint egy 40 holdon szűkösen tengődő, XVIII. századi paraszt.

Gyere be hétvégén, csináljuk meg okosba’

Ennek a megújult paraszti ökonómiának a lényege, hogy egyre kevesebb ember dolgozik egyre többet, a lehető legtöbb feladatot ellátva. Mivel a munkavállalók bérének az alapköltsége a legnagyobb teher, minden vállalkozó abban érdekelt, hogy összevonja a pozíciókat, hiszen sokkal olcsóbb egy meglévő emberének egy picivel többet fizetni, mint felvenni egy újat. A munkaidő kreatív értelmezésével egy ember akár 4-5 különböző pozíciót is be tud tölteni.

Ebből a gondolkodásból születnek a “házon belüli okos megoldások” is, ami általában a külső szakértők teljes mellőzésével is jár. Mindig van egy kolléga vagy egy rokon, aki ért az adott kérdéshez, és fű alatt, okosban “megoldja” a problémát. A résztvevőknek ilyenkor az a téves benyomásuk támad, hogy pénzt takarítanak meg.

Növekedés nélküli világ

A paraszt rengeteget dolgozott, amikor munka volt a földeken, de az év egy jelentős részét viszonylag nyugodt kényelemben töltötte, ilyenkor a megtakarításaiból élt. A paraszti ökonómiát alkalmazó cégeknél nem tapasztalható ilyen ciklikusság, így a munkavállalóknál egy idő után megjelennek a stresszbetegségek, valamint a fejlődés hiányából adódóan a kiégés szindróma tünetei.

A rengeteg munka, az állandó áldozat, a sok huncut trükközés ellenére sem következik be a nagy áttörés. A bérek vásárlóereje nem nő, a munkavállalók előbb pszichésen, majd testileg betegednek meg. Végül lehet, hogy sikerül bekebelezni egy másik, lélegeztető gépen tengődő céget, de lényegében semmi sem változik: a cél továbbra is a túlélés, a munkaerő pedig nem befektetés, hanem fogyóeszköz.

Ha felismerted a munkahelyeden a fenti körülményeket, ideje váltanod. A másik céges horror-jelenségről, gomba menedzsmentről itt olvashatsz.