Megtérésem története – Zen Market

Megtérésem története

Egyszer üzleti úton jártam Marrákesben. Egy mauritániai cég képviselőivel tárgyaltunk használt ipari berendezésekről. Természetesen szokásomhoz híven kemény tárgyalópartner voltam, talán túl kemény is. A sofőröm ugyanis nem a szállodába vitt vissza a heves szóváltással véget ért tárgyalás után, hanem egy sikátorba, ahol ismeretlen férfiak összevertek, majd egy autó csomagtartójában kivittek a sivatagba, és a sorsomra hagytak. Nem volt körülöttem más, csak homok és forró pusztaság.

Tudtam, ha ott maradok, biztos halál vár rám. Úgy sejtettem, Agadir közelében vagyok, ezért nyugatnak indultam. A nap azonban borzasztóan égetett, és ezen a véres zakómból rögtönzött burka sem segített. Három napig vánszorogtam, étlen-szomjan, mire megpillantottam egy ganajtúrót a homokban. Rávetettem magam, de a bogár eliszkolt.

Sírni kezdtem, és úgy éreztem, nincs erőm felkelni többé. Sós könnyeimet szinte azonnal felszárította arcomról a tűzforró nap melege.

És ebben a pillanatban, mikor már minden reményt elveszítettem, egy sarut pillantottam meg arcom előtt a homokban. Biztos voltam benne, hogy egy pillanattal korábban még nem volt ott. Utolsó erőmmel, a fény által glóriába vont idős férfira tekintettem.

– Igyál, Dávid ben Farkas – mondta, és vizet nyújtott nekem. Mohón vetettem magam a teveszőr kulacsra, és kiittam az Eviant belőle az utolsó cseppig.
– Ki vagy te? – kérdeztem.
– Vagyok, aki vagyok – mondta, és átnyújtott egy papírtrombitát.
– Ezt fújd meg, ha látod, hogy jönnek a fasiszták. Bizony mondom néked, akkor leomlanak az illiberális kormányzat falai, és még aznap a jobbomon leszel a Nyílt Társadalom kuratóriumában.


Ennyi év után elmondhatom, Soros György volt az, és a trombita itt van a táskámban. Ha eljön az idő, megfújom.